Kutatások igazolták, hogy többet mosolyognak azok az emberek, akik fogfehérítésen estek
át, ezáltal társasági megítélésük is pozitívabb. Amerikában magától értetődik a vakító
fogsor, de egyre inkább az ápoltsághoz tartozik nálunk is a villantós mosoly.
A fogfelszín elszíneződésének leggyakoribb oka a lepedék és a fogkő, amely a foglepedék
elmeszesedésével alakul ki. A fogak színét számos tényező befolyásolja, de alapvetően a
fogzománcban és az alatta levő dentinben szabad szemmel nem látható, apró
pigmentrészecskék adják.
Az életkor előrehaladtával sötétedik a fogak színe, ugyanakkor a mesterséges
színezőanyagok, a színes teák, a kávé, a vörösbor és a nikotin és egyes gyógyszerek szintén
elváltozást okozhatnak a fogazat színezetében.
Fogfehérítés otthon
Nagyanyáink szódabikarbónával próbálták fehérebbé tenni mosolyukat, ám ez a megoldás
csupán egységesebb fogfelszínt eredményez az ún. abrazív szemcséknek köszönhetően.
Ugyanezen az elven működik a fehérítő hatású fogkrémek nagy része is, melyekben
mechanikai hatást kifejtő abrazív részecskék találhatók, minimális fehérítő anyaggal
társítva.
Otthonunkban végezhető, de szakorvosi előkészületeket igényel a „sínes fogfehérítés”,
mivel a két-három hétig használatos sínt a páciens fogsor-lenyomata alapján az orvos
készíti el és ő keveri ki a megfelelő koncentrációjú hidrogén-vagy karbamid-peroxidos gélt
is. Ez a két anyag és az általuk kiváltott oxidációs folyamat az összes fogfehérítési eljárás
alapja.
A készítmények hatékonyságát a hidrogén-peroxid töménysége, a behatási idő és a
hőmérséklet együttesen befolyásolja. A nagyobb töménységű anyagok a gyorsabb
rendelői, míg a kisebb koncentrációjú gélek inkább az otthon végezhető kezelési
lehetőségek alapanyagai.
Rendelői módszerek
„Ha mindenféle előkészület nélkül nekiesnek a fogainknak, ott ne számítsunk túl sok
jóra”- állítják a hozzáértők. „Fogfehérítés előtt ugyanis mindig gondoskodni kell a
megfelelő ínyvédelemről, egyébként súlyosan károsodhat az íny és a nyálkahártya.” A
szakemberek azt is hangsúlyozzák, hogy a fehérítést minden esetben szájhigiénés
ellenőrzésnek kell megelőznie, amely tartalmazza a fogak, az íny, a tömések, koronák
állapotának vizsgálatát. Akinél valamilyen gyulladt gócot találnak, esetleg túl sok a fogköve
vagy szuvas a foga, ott először ezeket a problémákat kell kezelni. A fehérítést mindig
megelőzi a fogak felszíni elszíneződéseinek eltávolítására hivatott sópolírozás, mert arra
maga a fehérítés nem alkalmas.
„A fogfehérítés, ha szakszerűen végzik, a tévhitekkel ellentétben nem fájdalmas és nem is
károsítja a fogállományt. Ha fájdalmat érzünk, az rossz jel, mert akkor valamit nem jól
csinálnak.”- mondja a dentálhigiénikus.
Kevesen tudják, hogy a fehérítést a „reakcióképes, aktív” oxigén végzi. Ez az „okos” oxigén
a fogszerkezetben nem idéz elő változást, csak az elszíneződött felületeket teszi
világosabbá.
A rendelői fogfehérítésnek három alternatívája lehetséges, melyek közül a LED lámpás ma
már kőkorszakinak számít – és nem mellesleg fájdalmas is-, a plazmalámpás a megbízható
középkategória, de a csúcsot a lézeres fehérítés jelenti.
„A lézeres eljárás rövidebb időt vesz igénybe, hiszen a besugárzás háromszor 30
másodpercben történik, mélyebben juttatja be a hatóanyagot és ezáltal a dentint is
kifehéríti, nem mellesleg pedig biostimuláló hatása van. A kezelést ásványi anyag
visszaépítés zárja, amely a lézer hatására aktiválódik, erősebbé, ellenállóbbá téve a
fogakat.”- mondja a szakember.
A fehérítés folyamata nem fejeződik be a rendelőben, hanem azt követően még két napig
tart, ezért nagyon fontos, hogy ez idő alatt ne fogyasszunk „színező” ételeket, italokat!
Nem fehéríthetők a tömések, koronák, pótlások, ha szükséges, azokat ki kell cserélni.
Ellenjavallat nincs, de terhesség és szoptatás idején a fehérítés, a vegyszerek
nyálkahártyával érintkezése miatt nem javasolt.
Megfelelő szájhigiénével a kifehérített fogak hosszabb ideig megtartják színüket, az
eredmény tartóssága azonban függ az eljárástól és az életmódtól is. Ha a fogak ismét
elszíneződnek, a kezelést meg lehet ismételni.